Díj

(íúristen, úristen, úristen!*-*)

Első díjjam, amit Martina Varjasi -tól kaptam. Annyira nagyon köszönöm.:3♥♥♥
 

Szabályok:

1. Alap kérés, miszerint köszönd meg a díjat, attól akitől kaptad.

2. Tedd ki a díjat az oldaladra akármilyen formátumban, hogy mások letudják menteni.

3. Válaszolj a kérdésekre, amiket kérdeztek tőled.

4. Küld tovább maximum 5 tehetséges blog írónak!

 - Mikor kezdtél blogolni?

2011. nyarán, vagy akörül :)

- Ebben a pillanatban kiadatnád-e könyvben a blogodat, ha azt mondaná valaki, hogy teljesen ingyen el tudja neked intézni?

Ha lenne ilyen lehetőségem, lehet, hogy nem ezt a blogomat, de egy másikat lehet, hogy kiadnám.

- Van, amit most már máshogyan csinálnál egy-egy részben és, ha igen akkor mi az?

Az összes részt alaposan át szoktam dolgozni, vázlatokat készítek, és minden úgy történik benne, ahogyan én azt eltervezem. Ezért is tart olyan sokáig egy rész elkészítése, mert igyekszem nem csalódást okozni és kihozni mindenből a legjobbat! Maximum a neveket keverem össze egy teljesen másik bloggal, de még az is úgy jó, ahogy van.

- Van-e kedvenc íród vagy blogolód?

Rengeteg van! Máskülönben... honnan jönne a sok ihlet?:P

Akiknek küldöm:
L.T.P.~
Dalmii

Witta

Sajnálom...+ Meglepiii :))

Sziasztok!:)

Jujj, hát szóhoz sem jutok... eszméletlen ennyi hozzászólás és a látogatottság...! *-* Köszönöm!:)♥
Rövid leszek és tömör. Tudom, vagyis csak remélni tudom, hogy várjátok az új részeket... Hogy valaki ne essen tévhitbe, említeném, hogy még biztosan nagyon sok rész lesz! Ha vége a sulinak, talán mindennap hozok részt!;)
Az a baj, hogy most továbbtanulás előtt állok, és az évvégim elég csúfosan festene (4 tantárgyból bukásra állok), így nagyon sokat kell tanulnom, gép közelében is ritkán vagyok...:/
A napokban ígérem, hogy fölkerül az új rész, addig pedig olvasgassátok az előzőt.

De hogy bizonyítsam, amit ígérek, itt egy kis előzetes a következő részből:

"  *Liam szemszöge*

Csak néztem a testét, amint tehetetlenül és elhagyva terül el a földön. Biztos voltam benne, hogy nem hagyott itt. Bár, hisz itt volt: a még meleg teste, a csukott szemhéjai... Csupán csak elaludt. Örökké. Óvatosan a számhoz emeltem kezét, és halvány csókot lehelve rá lehunytam a szemeimet.
- Szép álmokat, Emily! -suttogtam.

A zokogástól szinte ki akart szakadni a tüdőm a helyéről. A hugom. A lelkitársam... A barátnőm, halott. "

Próbáljatok meg megérteni, remélem jól vagytok!:)
Az allergiásoknak meg őszinte részvétem, nálam már elkezdődött.:c
Sietek a résszel, puszi, szeretlek titeket!:*♥♥