5. fejezet

Sziasztok drágák!☺Nagyon szépen köszönöm a kommenteket, annyira hálás vagyok ♥
 Valószínű gyakrabban fogok részeket hozni, valamint indítok egy szavazást is. Kommentelni kötelező, remélem tetszeni fog.:P:$  Mostantól lesznek címek is, ha nem gond.☺
Puszii ♥♥

• Party Hard ♪♫


- Többiek? -ráncoltam homlokom.


- Vagyunk páran... viszont... -nézett le a földre. -Davidet baleset érte haza felé tartva és elhunyt a sérüléseiben. Sajnálom, Emily. -vágott nagyon együtt érző fejet Liam.


* 2 hónappal később *

Kiderült. Minden...De Harry annyira törődött velem, hogy teljesen természetes volt, hogy velem van.
Érezted már úgy, hogy feltétel nélkül szeretsz valakit? Hogy nincs annyi idő, ami elég lenne ahhoz, hogy együtt legyetek? Hogy minden gondod csak apró kavicsnak tűnik a hatalmas gyémántod körül?
Ez lenne az igaz szerelem?
- Indulhatunk asszony? -lépett be a szobám ajtaján Humor Harold.
- Természetesen ember. -nevettem el magam és a fehér ruhámat megigazítva odaléptem mellé.
- Gyönyörű vagy, mint mindig. -adott egy puszit a homlokomra.
- Ne essünk túlzásba. -bokszoltam vállába (talán túl erősen) és tovább álltam.

A taxiban két szót nem szóltunk egymáshoz. Harry arca fáradtságot sugárzott. Csak nézte az ablakon legördülő esőcseppeket, melyek talán pont olyan szomorúak lehettek, mint ő maga.
Néha olyan balfék tudok lenni, nem gondolkozok mielőtt cselekszek.

- Itt vagyunk. -szólt hátra a taxis. Harry torkát köszörülve megtudakolta a fuvar árát, majd a válasszal nem törődve egyszerűen odalökött egy húsz dollárost és nélkülem indult a fiúk háza felé.
Hosszas csöngetés után Zayn nyitott ajtót.
- Szevasz Harry! -vette a lendületet a pacsira, de kedves barátom szó nélkül berontott a házba. -Na most mivan? -fordult felém.
- Az én hibám. -hajtottam le a fejem.
- Szia hercegnő. -kapott föl és jobbra-balra hintáztatott a levegőben.
- Szia Zayn. -sóhajtottam miután letett.

Mielőtt tovább mész indítsd el. ☺

Beérésünk után mindenki hatalmas szeretettel üdvözölt 2 hónap kimaradás után.Liam nyakába olyan nagy lendülettel ugrottam, hogy egy az egyben föl is löktem. Danielle a háttérből szúrós pillantást vetett ránk, hiszen mikor legutóbb ezt csináltam, hát.. khm.. értitek...
- Hiányoztál. -búgta bátyám a nyakamba. Lassan hátra húzódtam és mélyen kémleltem barna szemeit. Ez az érzés... Mint négy éve anno', a pillangók a gyomromban.. Nem! Az nem lehet! Még egyszer nem történhet meg!
Harry. Hol van Harry? Szükségem van Harryre.
Mint egy harcipipi legurultam Liamről és Harryt kezdtem keresni.
Megálltam a nappaliban, ahol épp a drága barátom és egy lófejű nyerítő (?) csaj épp Harold nadrággombját tanulmányozták.
Állhattam ott vagy 10 vagy 20 percet, de észre sem vettek, csak bájcsevejt folytattak...

Liam. Hol van Liam? Szükségem van Liamre.
A kinti kertben ücsörgött a srácokkal sakkozva és sört iszogatva még a lányok -Dani és 2 xy személy- a medencében úszkáltak.
- Emily, jó hogy jössz! -mosolygott Zayn és oda sétált mellém.
- Lányok! -kiabált a medencében viháncolóknak. -Ő itt Emily.
- Sziaaa! -ordította mindenki egyszerre -kivéve Dani kisasszonyt.
-  A szőke, kontyolt hajú Perrie, a barátnőm, aranyos és kedves lány. -pirult bele kicsit. -A barna copfos Eleanor, Louis barátnője, és hát a göndörke Da...
- Danielle, Liam barátnője. -fejeztem be a mondatot unottan és egy szemforgatással fejeztem be a mondatot.
- Hol van Liam? Az előbb még itt ült. -mutattam az üres székre magam előtt.
- Sörért ment. -kiáltott a szőkeség az asztal túloldaláról.
- Majd...beszélünk. -mosolyogtam Zaynre, és a konyha felé vettem az irányt.

Se szó se beszéd, megkopogtattam Liam hátát és mire fölhajolt én már meg is fordítottam. A hűtőhöz nyomva -így a hűtő ajtaját bezárva - egyszerűen csak megcsókoltam. Abban a pillanatban kiejtette a  sörös dobozt a kezéből és combomat derekához emelve egyre jobban szorított magához.

- Hiányoztál. -mondta rekedtes hangon, miközben a szemem és az ajkam között cikázott tekintete. Ismét egymás ajkainak estünk.

Csípőmet egyre gyakrabban szorítottam ágyékához, majd lassan éreztem, hogy farmere alatt dudor keletkezett. Felkapott az ölébe és az emelet felé vettük az irányt. Jobb híján Zayn hálószobája akadt a legközelebb, berontottunk és -az ajtót kulcsra zárva- dőltünk le az ágyra. Liam azonnal levette a fölsőjét és a nadrágját. Én is kiküzdöttem magam a fehér magassarkúmból és a szűk szoknyámból, majd bebújtam a takaró alá.
- Liam, mielőtt ismét butaságot csinálunk, inkább csak élvezzük egymást. -mosolyogtam.
- Emily, add a kezed. -nyújtotta felém karját. Óvatosan belehelyeztem kezemet tenyerébe, ami elvezette kezemet kőkemény férfiasságához.
- Így akarsz hagyni? -vonta össze szemöldökeit és kérlelően nézett rám.
Az egész szituáció még nedvesebbé tett, nem bírtam magammal.
- Akarlak, Liam. -ültem az ölébe és megtámadtam ajkait. Vonagló mozgásaim közepette Liam letépte rólam a melltartómat.
- Ems, nem tudom tovább tartani. -harapott lágyan a nyakamba.
- Csak egy kicsit bírd ki. -nyögtem, és erőseben kezdtem a csiklómat férfiasságához dörzsölni.
- Emily.. -sóhajtott.
- Engedd. -suttogtam fülébe, és amint megéreztem a forró "szaftját" én is elélveztem.
Erősen fújtattunk egymás nyakába. Lassan mindketten lenyugodtunk, és fölöltözve mintha mi sem történt volna, lesétáltunk a táncoló tömegbe. Sokkal többen voltak, mint mikor elvonultunk. A fények színjátéka még vadabbá tette az egészet.

Harry lassan mögém állt, és hátulról derekamra simítva tenyereit, táncolni kezdett. Játszani akartam... Fenekemmel elkezdtem dörzsölődni Harryhez, aki apróbb sóhajtásokkal és a nyakam csókolásával adta tudtomra, hogy élvezi a malőrömet.
Megfordultam.
Harry szemei olyan szikrákat szórtak a vágytól, hogy talán ezek élesebbek voltak mint a kívülálló fények.
Érzékien csókoltam őt. A lányok -Eleanor, Perrie - holt részegen smároltak a táncparkett közepén.
Ezt mondják...vad bulinak?

Már alig láttam valamit. Arra sem tudtam öszpontosítani, hogy épp ki csókol vagy vetkőztet. Csak hagytam, hogy sodorjon az ár és a dörömbölő zenére kezdtem vonaglani egy üveg Jack Daniel's- el a kezemben.
Zúgott a fejem és egyszerűen csak vidám voltam. Aztán, hatalmas lökést éreztem. Mi történt velem?...